2. fejezet
Második fejezet
Rhys
Kisétálok a konyhából anélkül, hogy visszanéznék. Nem érdekel, hogy mit gondol rólam. Felrohanok a lépcsőn és becsapom magam mögött az ajtót.
Fel-alá mászkálok a szobámban idegességemben. Még mindig alig tudom elhinni, hogy apám ide költöztette a barátnőjét. Azt még valahogy elviseltem, hogy időnként átjött hozzánk, de azt nem vagyok hajlandó elfogadni, hogy itt lakjon a lányával együtt.
Rohadtul nem vagyok kíváncsi rájuk! Nem akarom kerülgetni őket az otthonomban.
Apám csak fél éve ismeri őket, túl korai ez az egész. Arról nem is beszélve, hogy anya még nincs öt éve, hogy meghalt, de ő már egy új nőt hoz haza.
Fel tudnék robbanni!
Átöltözöm és az öcsém szobájába indulok. Persze kopogás nélkül rontok be hozzá, mert én azt nem szoktam.
- Mit gondolsz ezekről? - ingerülten kérdezem.
- Neked is jó reggelt! - felül az ágyán és megdörzsöli a szemeit. - Mégis kikről beszélsz?
- Ne játszd már a hülyét. Tudod nagyon jól. - összeráncolom a szemöldökömet miközben lerántom róla a takarót.
- Mi bajod van Rhys? - mérgesen nyúl a paplanért, hogy újra bebújhasson alá.
- Hogy mi a bajom? Talán az, hogy ezek itt laknak. - kiabálok rá, mert bosszant a nemtörődömsége. - Téged ez komolyan nem zavar? - értetlenül nézek rá.
- Apa boldog. Nem állok az útjába. Egyébként is Anna és Mila is kedvesek velem, ezért én is az leszek - teljes természetességgel és nyugodtsággal a hangjában magyarázza.
- Nem is ismerjük őket. Attól még, hogy mosolyognak a szemedbe, nem biztos, hogy jó emberek. Nem akarom, hogy itt legyenek, és ezt nem fogom titkolni előttük sem. - nyomatékosítom az öcsémnek, hogy megértse nem viccelek.
- Hagyd őket békén Rhys! - szól rám. - Anna szereti apát, Mila pedig nem tehet semmiről, úgy ahogyan mi sem. Nehéz lehet neki új helyre, új iskolába és egy új családba beilleszkedni. Nem hiányzik neki az ellenségeskedésed. - komolyan kérlelve néz rám, de nem hat meg.
- Engem kurvára nem érdekel, hogy mit éreznek vagy mit akarnak! - mérgemben rácsapok az öcsém asztalára.
- Rhys! Tudom, hogy anya miatt vagy ilyen. De élnünk kell tovább az életünket. Ahogy neked is.
Nem mondok semmit csak kisétálok a szobából. El akarok tűnni a házból.
Már nyitom a bejárati ajtót, amikor apám megállít.
- Rhys! - kemény, karcos hangján szól utánam. Megállok az ajtó előtt és felé fordulok. - Miért nem voltál tegnap ott a közös családi vacsorán?
Gúnyosan felnevetek.
- Mert nekem Anna és a lánya nem a családom.
- Anna a barátnőm, akit szeretek és vele szeretnék élni. Ezt el kell fogadnod fiam. - komoly tekintetével néz rám.
- Miért kéne? Alig ismered ezt a nőt, és már beköltöztetted az otthonunkba a lányával együtt. Meg sem kérdeztél minket, csak kijelentetted. Most meg elvárod, hogy jópofizzak velük. - kiviharzom az ajtón, apám még utánam szól, de figyelmen kívül hagyom.
A garázs felé veszem az irányt. Ott vár rám a fekete Yamaha motorom. Felpattanok rá és beindítom. A motor hangosan felbőg alattam, én pedig eltűnök amilyen gyorsan csak tudok.
A sebesség kitisztítja a fejemet. Minden elmosódik körülöttem, csak az út marad előttem.
A Herrick Lake felé tartok. Sokszor járok oda, ott érzem a legközelebb magamhoz őt.
Leállítom a motort és a tó felé sétálok. Leülök a padra, ami anya kedvenc helye volt.
- Hiányzol. - suttogom magamban.
Te voltál az egyetlen aki mindig mellettem állt. Rád mindenben számíthattam. Mióta elmentél magányos vagyok. Mindenki tovább lépett, azt várják, hogy én is így tegyek, mintha a régi életünk sosem létezett volna. De én nem vagyok képes erre.
Egy kis ideig még ülök a padon a tavat nézve és a gondolataimba merülve, aztán Laurához indulok a megbeszélt találkozónkra.
Pár hónapja ismertem meg őt. Formás teste, csinos arca van, de semmi különleges. Időnként összejárunk. Már az elején tisztáztam vele, hogy nem akarok kapcsolatot és ez neki is megfelel így.
A háza előtt leállítom a motort. Már nyitja is nekem az ajtót. Ahogy elé kerülök, a pólómnál fogva ránt be a házba.
Hevesen csókolózunk, miközben a hálószoba felé haladunk. Már várt engem, ezért csak fehérneműt visel. Ahogy ledöntöm az ágyra, hosszú szőke haja szétterül a párnán. Leveszem a pólómat, aztán gyorsan levetkőztetem. Vadul a hátamra dönt, és lovaglópózban rám ül. Kikapcsolja az övemet és lehúzza rólam a farmernadrágot. Ajkai közé veszi a farkamat és dolgozni kezd rajta. Megragadom hosszú haját és keményen magamra húzom, hogy tövig elmerülhessek benne. Lehunyom a szememet és hirtelen a semmiből bevillan egy kép.
Mila ahogy a konyhában áll előttem, és kék szemeivel néz rám. A fehér trikójában, amit volt pofája melltartó nélkül felvenni, ezért az átlátszó anyagon keresztül láthatóvá váltak számomra rózsaszín mellbimbói.
Gyorsan kinyitom a szememet, hogy eltűnjön ez a kép előlem, ami úgy tűnik bevésődött a tudatalattimba.
Próbálok visszatérni a valóságba, és arra a nőre koncentrálni, aki éppen a szájával kényeztet.
Kis idő múlva elengedem a fejét, és kihúzódom az ajkai közül, előveszek egy óvszert és magamra görgetem. Ő közben már négykézláb térdel az ágyon. Megragadom két kezemmel a csípőjét és egy határozott mozdulattal beléhatolok, mire ő hangosan felnyög. Nem finomkodok vele, sosem szoktam gyengéd lenni, és neki ez bejön. Egyre gyorsabb tempóra váltok, megmarkolom a haját és úgy dugom őt egyre keményebben. Megvárom amíg elélvez, mert nem vagyok bunkó, és számomra fontos, hogy a nő is élvezze az együttlétet. Végül én is elmegyek.
Kifújom magamat egy kicsit. Megvárom, hogy a légzésem helyreálljon, aztán öltözni kezdek.
- Ez jó volt, szépfiú! - mondja, miközben kielégülten el van terülve az ágyon.
- Nekem is jól esett. - kacsintok rá. - Most lépek.
- Láttam, hogy motorral jöttél. Nem vinnél el vele egy körre? - kacéran kérdezi.
- Sajnálom! De a motoromra nem ülhet fel akárki. - az ajtó felé indulok.
- Mekkora egy pöcs vagy! - kiabál utánam.
- Tudom. - válaszolok még utoljára, és távozok.
Már sötét van mire hazaérek. Beállok a garázsba a Yamahával. Ahogy belépek a házba, egyből a szobámba megyek.
A fürdőben megnyitom a zuhanyt, levetkőzöm és alá állok. Élvezem ahogy a kellemesen meleg víz végigfolyik a testemen, ezzel lemosva az egész napos izzadságot és Laura illatát is. Nem szeretem magamon viselni az alkalmi kalandjaim testnedveit sokáig. Amilyen gyorsan csak tudok lelépek és amint lehet lefürdök szex után.
Miután végzek, a derekamra csavarok egy törölközőt és kimegyek az erkélyre. Rágyújtok egy cigire. Lassan fújom ki a füstöt, miközben tekintetem körbejár.
Feltűnik, hogy valaki úszik a medencében. Lassan felemelkedik a vízből és kisétál a lépcsőn.
Mila az.
Apró, fekete bikinit visel, amiben egész testét szemügyre tudom venni. A melle formás és méretei alapján, pont a tenyerembe illik. Feneke feszes és tökéletesen gömbölyded. Mindkét testrésze markolni és harapnivaló. Nem sokáig nézhetem, mert magára teker egy törölközőt, aztán felnéz.
Tekintete megakad rajtam. Látom, hogy alaposan végigméri a felsőtestemet, azután újra a szemembe néz. Rövid ideig szemezünk egymással, végül elfordulok tőle, a cigimet a hamutálba nyomom, aztán visszamegyek a hálóba.
Ledőlök az ágyamra. Két tenyeremet az arcom elé teszem és megdörzsölöm.
Istenem! Bárcsak csúnya lennél. Akkor könnyebb dolgom lenne.
De nem hagyom, hogy egy csinos test elterelje a figyelmemet.
Elhatároztam, hogy elűzöm őt, és az anyját is a házból. És én mindig elérem amit akarok!